Ez a nap is, mint a tegnapom
- gondolom - :
Kevés fény, búgó madárhang
szűrődik be az ablakon,
még ölel az álom melege
és én hagyom.
Nem sokáig, hiszen tudom,
épp elég feladat van itt:
le kell fejteni az álomtündérek karjait.
Nem is baj hogy fejtegetni
az utcazaj és a szükség is…
(álomkép-foszlányok)
A szó sziszegve visszaszúr.
Ló forgolódik vadul,
a fűszál csendben meglapul,
egy toll forogva földre hull…
(rossz kábulat)
Az égen különös, vad jelek:
vörös-fehérek, fejthetetlenek.
Látom jól ismert világom,
de árnyak a…
Csikorogva indul a nap:
köhögésroham, gyógyszerek,
idegen emberek a rádióban.
Azért valahogy
vonszol a rutin…
Aztán
- egy levél, egy dal,
madarak, kutyák segítenek -,
színesedni kezd a világ.
Minden teher - a fűtés, a számlák
és a többi tétel is…