Szép nappali kikelet: hajnal, de jó veled! Nézni hogy fested színesre a templom falát. Egyre több szépséget lát, aki veled ébredt, s lerázva az álom porát most magába szívja az ébredő fák illatát.   És indulni kész. Apró, életrevaló tennivalókra, kis örömökre, vagy ha kell, nagy…

  Lágyan lebeg, elér. Végigsimít, szívemhez ér. Meleg ölelés:   Gyerekkoromat idézi, ellágyít, röptet, jó nagyon. Nem veszélytelen, tudom, de kell, mint egy falat kenyér, kis időre nyitva hagyom magam.