Gősi Vali: Fenséges májusom

valami ismerős édes illattal
bódított el az álom
anyám arca villant egy dús-virágú
hamvas orgonaágon
és eljöttek sorra mind
mosolyuk átragyogott a félhomályon
és fölsejlett a legpompásabb május
a ház a kert a hajnal-szerenád
a zöld-fodrú fenséges fákon beszökő
törékeny sugáron földerült
apám szép mosolya is
ébredésig fényében fürödtem

Forrás: Poet.hu