Körúti hajnal

  (Tóth Árpád) Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még üveges szemmel aludtak a boltok, s lomhán söpörtek a vad kővidék felvert porában az álmos vicék, mint lassú dzsinnek, rosszkedvű koboldok.   Egyszerre két tűzfal között kigyúlt a keleti ég váratlan zsarátja: Minden üvegre száz napocska…

More: