Kegyelem (ism.)
(Válogatok itteni kedvenceimből)
Régen sokszor elért,
most megint pár
kegyelmes pillanat.
Végtelen égi tereken
futott a gondolat.
Megmártózott a csillagfényes éjben,
és szétszórta, ami rátapadt:
Csillagporos most minden
szeretteimtől származó kacat,
és ragyog minden molekula,
ami belőlük bennem maradt.
Kegyelmi állapot:
Éled sok kedves,
ölelő mozdulat.
Az öreg, gyerekkori ház,
most újra rám vigyáz,
a vakfoltos, vén tükör
sejtelmes fényben tündököl.
Valaki végigsimítja az arcom:
könnyű, gyermeki a szívem.
Elalszom.