Esti csend eperfa alatt
Kedvenc eperfám alatt állok:
hallgat a lomb, selymes az éj.
Fiókák alszanak fölöttem:
a fészek-meleg idáig ér.
Beburkolózom az égi csendbe,
érzem, amint a romló testbe
erőt küldenek a messzi napok.
Nyugalmat, békét: beleolvadok
a lágy anyaöl-végtelenbe.
Szólj hozzá!
