Lecade

  Ez a nap is, mint a tegnapom - gondolom - : Kevés fény, búgó madárhang szűrődik be az ablakon, még ölel az álom melege és én hagyom. Nem sokáig, hiszen tudom, épp elég feladat van itt: le kell fejteni az álomtündérek karjait. Nem is baj hogy fejtegetni az utcazaj és a szükség is…

Matt Mason  

Brian Martin  

  Ahogy száraz ágak közt megvillan a nap, úgy ragyogott föl a szívem mikor megláttalak. Enyém vagy, s tied vagyok, de édes ez a rabság: átszínesedett a megfakult valóság, mióta hozzám sodort a szél. Sokáig vártalak.

    a fönt és lent között sárga köd mögött a Hold   a holt vidék szívében  semmi   száraz fák közt készül kimennia világból az utolsó madár

  Meséld el a másnak láthatatlant: látomásaidat a múltról és jövőről. A biztos sejtést, a kitalálhatatlant. Meséld el az idő szövetén át rémlő történeteket, képeket, arcokat: Őseink sorsa a miénk is. Küzdelmük és szerelmük emléke fölfejthető: ösztöneinkben maradt. Ne hallgasd el a sötét…

  Még mindig arról álmodom, hogy az a nő hozzám érve leveszi az átkot végre: lándzsát döf a Sötét szívébe, amely takarja a kék eget: Kiállhatok tündöklő fénybe, kiálthatok lobogó szélbe, élhetek még boldog életet.

Emily Barker - Nostalgia