Ír népdal Owain Phyfe átdolgozásában - If I Were a Blackbird

Ha rigó lehetnék, szárnyam alatt a szél,

egy hajó után mennék: babám a fedélzetén.

Az árboc csúcsára raknám a fészkemet

folyton ott lebegnék fehér keble felett.

Szavaim egyszerűek, történetem igaz:

Szép volt az életem - ma már sovány vigasz.

Éjjel-nappal egy szép lánynak udvaroltam,

de elhagyott – már egy távoli hajón van.

Ha én rigó lennék, szárnyam alatt a szél,

a hajó után mennék: babám a fedélzetén.

Az árboc csúcsára raknám a fészkemet:

folyton ott lebegnék édes keble felett.

Örömmel jött velem, mentünk a vásárba:

szalagot vettem én gyönyörű hajába.

Feleségem lesz, ez volt az ígéret,

mégis hajóra szállt, álmom semmivé lett.

Szüleim leszidtak, és megmondták kereken:

Megtiltják, hogy belőlünk egy pár legyen.

Hagytam, hogy elvegyék tőlem szerelmemet,

de csak őt szeretem, összetörték a lelkemet.

Ha rigó lehetnék, szárnyam alatt a szél,

a hajó után mennék: babám a fedélzetén.

Az árboc csúcsára raknám a fészkemet:

folyton ott lebegnék édes keble felett.