Az igazi művész sámán

 

Az igazi művész sámán, műalkotása pedig közösségének lelkéből párolt varázslat: melegít, röptet, megvilágosít. Mindig segít, ha a Rítus szabályait betartva használod: Csak akkor kéred, ha tényleg, nagyon kell a Csoda, és nyitott, tiszta lélekkel fogadod magadba.
 
 
"Jöjj, testvérkém, atyánk, a bujdosó nap
a távol falujába ballagott.
 
Fönn már kigyújtják üvegét a holdnak,
a hamvas, égi templomablakot.
 
Fészkében ring a száz cikázó fecske,
szívemben minden mámoros szavad.
 
Reszket - mint ujjunk - mind a levelecske
és röghöz szorul a rög és tapad.
 
Egymás mellett mi is rögök vagyunk most,
minket a gyönge, friss vetés szeret.
 
Jöjj, kedvesem, tested lelkembe hullasd,
bennünk a föld barázdát rejteget.
 
Az est sötét báránya ballagóba,
feketébb hulló selyemgyapja már.
 
És szőke hajad mintha mező volna,
mit teljesen betölt a holdsugár."
 
(József Attila: Rög a röghöz)