Az igazi művész sámán
Az igazi művész sámán, műalkotása pedig közösségének lelkéből párolt varázslat: melegít, röptet, megvilágosít. Mindig segít, ha a Rítus szabályait betartva használod: Csak akkor kéred, ha tényleg, nagyon kell a Csoda, és nyitott, tiszta lélekkel fogadod magadba.
"Jöjj, testvérkém, atyánk, a bujdosó nap
a távol falujába ballagott.
a távol falujába ballagott.
Fönn már kigyújtják üvegét a holdnak,
a hamvas, égi templomablakot.
a hamvas, égi templomablakot.
Fészkében ring a száz cikázó fecske,
szívemben minden mámoros szavad.
szívemben minden mámoros szavad.
Reszket - mint ujjunk - mind a levelecske
és röghöz szorul a rög és tapad.
és röghöz szorul a rög és tapad.
Egymás mellett mi is rögök vagyunk most,
minket a gyönge, friss vetés szeret.
minket a gyönge, friss vetés szeret.
Jöjj, kedvesem, tested lelkembe hullasd,
bennünk a föld barázdát rejteget.
bennünk a föld barázdát rejteget.
Az est sötét báránya ballagóba,
feketébb hulló selyemgyapja már.
feketébb hulló selyemgyapja már.
És szőke hajad mintha mező volna,
mit teljesen betölt a holdsugár."
mit teljesen betölt a holdsugár."
(József Attila: Rög a röghöz)
Szólj hozzá!