Éjjel
Kering egy árva gondolat
egyre lassuló körökben,
végül elhalványul, szakad,
csak a hiányérzet marad…
A test átmelegedve,
a lélek is pihenne
hogyha lehetne
bújni valakihez…
Végül csak elalszol,
ahogy araszol lassan az idő,
de az álom is panaszol
valamit…
Hogy mit? már nem…
More:
Szólj hozzá!